Hogyan fűtsünk cserépkályhával?

Tanácsok

  • mit égessünk a cserépkályhában: ha azt akarjuk, hogy kályhánk hosszú életű és jól működő legyen, akkor erre a kérdésre nagyon egyszerű válaszolni, csakis SZÁRAZ KEMÉNY FÁT!

 

  • hogy gyújtsunk be: tegyünk a tűztérbe hosszába két vastagabb hasáb fát, rájuk keresztbe gyújtóst. A gyújtós tetejére aztán jöhet a többi hasáb egészen addig, míg az ajtó engedi a berakást. Ezután – nem színes – henger alakúra gyűrt újságpapírral egészen addig etessük a gyújtós alatti helyen a tüzet, míg a gyújtós lángra nem kap. Újság hiányában a kereskedelmi forgalomban kapható alágyújtós is használható. Ha meggyulladt a fa, az ajtót – és, ha van a hamuajtót is – résnyire hagyjuk nyitva egészen addig, amíg ég a tűz. Nem elég a szellőzőket nyitva tartani, mert az intenzív égéshez nagyon sok levegő kell (1kg fa elégetéséhez 5 köbméter), lefojtani a tüzet meg nem illdomos, mert a tökéletlen égés kátrányosodáshoz és fűtési energia-veszteséghez vezet.

 

  • mikor zárjuk le a cserépkályhát: a cserépkályhát lezárni csak és kizárólag akkor lehet, ha minden éghető anyag elégett a tűztérben és szétkotorva a maradék elszenesedett fa dirib-darabot, már nem látunk lángnyelveket felcsapni sehonnan. Ezután viszont kötelező lezárni a cserépkályhát, hogy csak a szobát fűtsük innentől. (Ha lezártuk, nincs levegő utánpótlás és így megszűnik a kémény szívóereje) A túl hamar lezárt cserépkályha teteje megnyílhat, rosszabb esetben sarkai elrepednek, szétrobban, és elönti a korom az egész szobát.

 

  • a szárítófűtés: amennyiben nincs kályhánknak 1-2 hónapja ahhoz, hogy kiszáradjon, szárítófűtéssel rövid idő alatt működőképessé lehet varázsolni. Fontos ugyanakkor a fokozatosság, mert egy intenzív idő előtti begyújtással hirtelen annyi vízgőz képződhet a cserépkályhában, amennyi nem tud egyszerre eltávozni a kéményen és szétvetheti előbbit. A szárítófűtéssel fokozatos hevítés mellett elpárologtatjuk az építés során a kályhába került vizet. Az első begyújtás alkalmával csak 2-3 kg apróra vágott fával tüzeljünk bele, a másodiknál már 3-5 kg szükséges és így tovább egészen addig, míg el nem érjük a 10-12 kg általános napi mennyiséget. Ezalatt a pár nap alatt arra kell ügyelni, hogy ne zárjuk le egyáltalán a kályhát, hanem hagyjuk, had járja át a levegő azután is, hogy kialudt a tűz. Kályhánk már át fog melegedni, de ki is fog hamar hűlni. Az ötödik alkalom után már lezárhatjuk, a cserépkályha kész a használatra.

 

  • ha visszafüstöl: több indoka is van annak, ha visszafüstöl kályhánk. a legegyszerűbb magyarázat az, hogy eldugult, – a vízszintes járatok és a füstcső megtelt hamuval és korommal – ekkor egy tisztítással lehet orvosolni a problémát. Ez 5-10 évenként aktuális, a tüzelőanyagtól függően. Lehet a kémény is eldugulva, ilyenkor kéményseprő szükséges. Olyan is van átmeneti időszakban – tavasszal, ősszel – amikor nem használjuk minden nap a cserépkályhát, hogy a nem üzemmeleg kéményben légdugó alakul ki. Napsütéses napokon - amikor bent esetleg hidegebb is van, mint kint a szabadban - a kéményben lévő hidegebb levegő lefelé tendál, a kályhából jövő meleg füst meg menne kifelé, de a hidegebb levegő nem engedi. Ilyenkor kell a kéménytisztító ajtón keresztül közvetlenül a kéményben elégetni újságpapírt azért, hogy megindítsuk a „kéményhatást”. Most már a cserépkályhából is ki fogja húzni a füstöt. Erős szél is okozhat visszafüstölést.

 

  • nedves fa: cserépkályhánk legnagyobb ellensége a vizes fa. A vizes fa energiájának nagy részét először arra használja, hogy elpárologtassa a vizet amit tartalmaz, azaz pazarol is. A víz elpárologtatása közben lehűl a tűztér hőmérséklete, a járatokba érkező füst is sokkal hidegebb a kelleténél, megindul ezzel a füst szilárd összetevőinek a kicsapódása a járatok falán és a kéményben: a kátrányosodás. A kátrányos cserépkályha büdös, a kátrány átüt egy idő után a cserépkályha csempe mázán is, ezen kívül a kátrány szigetel és eldugítja a füstcsövet és a kéményt akár egy hónap alatt! A kályha használhatatlanná válik, átrakás nélkül nem lehet üzemképessé tenni (néha már az sem segít). Szóval száraz kemény fa!

 

  • vízteres cserépkályha: vízteres cserépkályhákkal ugyan az a baj, mint a vizes fával: kátrányosodás veszélye áll fenn, mert a víztér csökkenti a tűztérben lévő hőmérsékletet. Azon kívül ahhoz,hogy állandó melegvíz keringhessen a fűtéscsövekben folyamatosan tüzelni kell a cserépkályhában, azaz megrövidítjük az élettartamát. Én ezért nem javaslom víztér beépítését. Ha valaki mindenképpen ilyen fűtési combó megoldást szeretne, akkor erre a kandallót tudom javasolni.